Nem telt el úgy nap, hogy Stiles Stilinski ne érezte volna, valaki figyeli. Éjjelre sem merte nyitva hagyni szobája ablakát, habár a hirtelen jövő nyári meleg felforrósította és elviselhetetlenné tette a levegőt odabent.
- Szörnyű rémálmom volt.
Kora délelőtt ébredt. A kis szobában sötét volt, mindössze az összehúzott sötétítőfüggönyök résein világított be a nap fénye. Az ágyon felülve, álmosan pislogva nyújtóztatta ki elgémberedett tagjait. Jobb kezét hátra, éjjeliszekrénye felé emelte telefonját keresve, de helyette valami mást talált. Ujjai egy szúrós, tüskés dologhoz értek. Rémültem kapta oda fejét és elkerekedett szemekkel figyelte ahogy ujjai végig szántanak a mellette oly lágyan szuszogó férfi borostás arcán.
Kereste a szavakat. Fejében egymást kergették a gondolatok. Nem tudta felfogni, mit keres Derek Hale pont az ő ágyában.
"Nem álom volt." Ismerte fel egy kicsit ijedten helyzetét, s már azt is tudta, nem a saját szobájában van.
Kétségbeesetten igyekezett kijutni az ágyból. Úgy érezte majd meg fullad a hirtelen jött sokk hatása alatt. Már éppen sikerült is volna neki, amikor váratlanul erős karok rántották vissza. Derek irányába nézett, de az említett csak szuszogott tovább. Álmában még mosolygott is. Nem ő húzta vissza Stilest.
Tehát nem voltak egyedül. Dereken és Stileson kívül volt még egy harmadik személy is az ágyban. Valahol már tudta ki lehet az, érezte jellegzetes illatát, a karok ismerős szorítását, de félt oda nézni. "Istenem csak add, hogy ne ő legyen." Fohászkodott, habár egy cseppet sem volt vallásos személyiség. Vett egy hosszú mély levegőt, lassan kifújta s végül fejét felemelve pillantása találkozott az Alfa rubint vörös tekintetével.
Peter Hale ölelte magához szorosan, kinek szorításából aligha tudott szabadulni. Az Alfa csak nézte őt vérvörös szemeivel, majd amikor Stiles már felhagyott a hasztalan kísérlettel, hogy kiszabaduljon, Peter lágyan ajkát a fiú ajkaihoz nyomta.
***
Az egész őrület akkor kezdődött, amikor Derek Hale egyszer csak jelent meg Beacon Hills csendes kis városkájában, azon belül is a Beacon Hills-i középiskolában.
- Scott hallottad? Kaptunk egy új edző helyettest - mesélte Stiles a legújabb fejleményeket barátjának.
A fiú éppen tízóraiját fogyasztotta az udvaron, szokásos padjukon ülve. Újonnan lett farkas étvágyának köszönhetően már a negyedik jól megpakolt, húsos szendvicsét nyomta magába. Teli szájjal valamit motyogott válaszul, de azt Stiles aligha értette. Ezt Scott és észrevette. Bekapta még az utolsó falatot, alaposan megrágta, még az ujjait is megnyalta, s csak ezután válaszolt. Fárasztónak gondolta elmondania azt, amit az előbb így csak annyit kérdezett: - Kit?
Stiles már alig várta ezt a kérdést. Széles vigyor kúszott végig az arcán, száját beszédre nyitotta, de nem számított a váratlanul érkező Dannyre.
- Stiles, pont téged kerestelek - dobta le magát a padra. - Miért nem mondtad, hogy az igen csak jóképű unokatestvéred, Miguel lesz az új edző helyettes?
Scott kis híján megfulladt az éppen ivott italától. - Neked van egy Miguel nevű unokatestvéred? - kérdezte nevetve a köhögő roham után.
Stilest most megfogták. Ha azt mondja, hogy nincs, a valódi személy pedig Derek, akkor Danny rá fog jönni, hogy hazudott neki. Semmiképpen sem akarta belekeverni a fiút a fura vérfarkas ügyekbe, így másik megoldást választott.
- Igen! - mondta ki egyenesen miközben Scott felé kezdett el kacsintgatni.
- Haver van valami a szemedben? - kérdezte Scott. Stiles szemét forgatva hagyta abba tevékenységét, és úgy döntött inkább megmutatja barátjának az új edző helyettest, ahelyett, hogy utalgatni kezdene rá.
Egy perc. Három perc. Öt perc. Sokadik perc telt el, de Scott még mindig lefagyott állapotában, bamba ábrázatával bámulta az új trénert.
- Scott, az a légy mindjárt megtalálja az utat a végeláthatatlan gyomrod fenekére, ha nem csukod be a szádat. - A fiú nem válaszolt neki. - Nem hiszem el, Allison mindjárt fűbe harap! - kiáltott fel hirtelen tettetett kétségbeeséssel. Meg lett az eredménye:
- Hol van? - reagált rögtön Scott.
- Na végre. Emberi életjelek.
- Stiles, hol van Allison?
Mióta szakítottak Allisonnal, a vak is észre vehette volna, hogy Scottban túltengett a védelmezői ösztön. Néha már túl bosszantó tudott lenni Stiles számára is. Főleg azért, mert másképpen nem tudta felkelteni haverja figyelmét, vagy elterelni álmodozó gondolatait csak, ha tetteti, hogy a lány bajban van.
- Nyugodj már meg. Semmi baja. A lelátón ül Lydiával - mutatott a csajok irányába, majd elnézett a vidáman edző Danny irányába is - Danny totál belezúgott Derekbe, nem?
- Ja, mást sem csinált egész idő alatt csak fülég érő szájjal vigyorgott.
- Na mégis figyeltél? - próbált Stiles szarkasztikus lenni.
- Derek a suliban van. Ő a csapat edzője. Stiles, mit keres itt egyáltalán?
- Miért tőlem kérdezed? A te Alfád.
Hiába mondta neki ezt a spanja attól még fogalma sem volt róla. De elhatározta, mindenképpen beszélni fog Derekkel.
- Mit keres itt Derek? - ült le Stiles mellé Lydia a kispadra. Allison is vele volt, de a lány támadó állásban jelre várva állt mellettük. - Csak adjátok meg a jelet és elintézem - mondta a lány szemét le sem véve az Alfáról. Ki nem állhatta Dereket mióta az a falkája tagjaként tekintett volt szerelmére. Vagy inkább eleve a városban tartózkodása miatt volt ennyire ellenséges vele. Hiába, a vérfarkasok, és a vérfarkas vadászok nem igazán fértek meg egymás mellett.
- Nyugi, Allison - csitította Scott a lányt. Egyelőre csak a háttérből figyeljük meg, miben mesterkedik.
- Ezt úgy érted semmit sem teszünk, amíg ő nem lép? - vonta össze kérdőn szemöldökét Lydia.
- Van jobb ötleted? - kérdezett vissza.
- Igen! - szólalt fel Allison is az ujjait ropogtatva. - Menjünk oda és gyepáljuk el!
Mindenki Allisonra nézett. - Most, mi van? Minél előbb megoldjuk, később nem lesz gondunk vele.
- Allison, ő az Alfa - nézett Lydia csodálkozva barátnőjére, miközben Scott Stilessal csevegett. Megbeszélték, hogy Scott később átmegy Derekhez, s ha belőle nem is majd a falka többi tagjából kihúzza a megfelelő információkat.
Az edzés véget ért. Derek semmit sem tett, egész idő alatt rendes "tanárhoz" méltóan tréningelte a csapatot. Mivel ez volt az utolsó óra mindenki sietett haza felé. (A diákok általában nem maradnak tovább a suliban a szükségesnél. De ezt ti is tudjátok :D) Az ajtónál állva Danny megvárta míg Stiles is kijön az öltözőből. Vállon veregette a fiút, s csak annyit mondott: - Miguel nagyszerű férfi. Kösz, hogy ilyen unokatestvéred van.
A név hallatán Stiles csak elmosolyodott. Iskola után a lányok, elmentek a közeli erdőbe gyakorolni. Allison fel akart készülni, ha mégis hadi erőre lenne szükség, Lydia pedig elkísérte. Scott elment a falkához, hogy kérdőre vonja az Alfát, Stiles pedig egyenesen haza ment. Nem volt a farkas falka tagja. Sőt! Egyenesen semmi köze nem volt a vérfarkasokhoz. Nem volt sem Banshee, mint Lydia, s nem volt jó harcos sem, mint Allison. Ha Derek valóban tervezett valami, akkor csak a barátai útjában lett volna. Ezért más megoldást kellett keresnie. A maga módján kellett kiderítenie, mit is akar Derek. És csak egyetlen embert, vagyis vérfarkast ismert, aki bár a falka tagja, de mégis független személyiség volt. Stiles bármennyire is érezte, hogy távol kell maradnia tőle, mégis tudta, hogy szüksége lesz a pszichopata nagybácsi Peter Hale segítségére.
- Szörnyű rémálmom volt.
Kora délelőtt ébredt. A kis szobában sötét volt, mindössze az összehúzott sötétítőfüggönyök résein világított be a nap fénye. Az ágyon felülve, álmosan pislogva nyújtóztatta ki elgémberedett tagjait. Jobb kezét hátra, éjjeliszekrénye felé emelte telefonját keresve, de helyette valami mást talált. Ujjai egy szúrós, tüskés dologhoz értek. Rémültem kapta oda fejét és elkerekedett szemekkel figyelte ahogy ujjai végig szántanak a mellette oly lágyan szuszogó férfi borostás arcán.
Kereste a szavakat. Fejében egymást kergették a gondolatok. Nem tudta felfogni, mit keres Derek Hale pont az ő ágyában.
"Nem álom volt." Ismerte fel egy kicsit ijedten helyzetét, s már azt is tudta, nem a saját szobájában van.
Kétségbeesetten igyekezett kijutni az ágyból. Úgy érezte majd meg fullad a hirtelen jött sokk hatása alatt. Már éppen sikerült is volna neki, amikor váratlanul erős karok rántották vissza. Derek irányába nézett, de az említett csak szuszogott tovább. Álmában még mosolygott is. Nem ő húzta vissza Stilest.
Tehát nem voltak egyedül. Dereken és Stileson kívül volt még egy harmadik személy is az ágyban. Valahol már tudta ki lehet az, érezte jellegzetes illatát, a karok ismerős szorítását, de félt oda nézni. "Istenem csak add, hogy ne ő legyen." Fohászkodott, habár egy cseppet sem volt vallásos személyiség. Vett egy hosszú mély levegőt, lassan kifújta s végül fejét felemelve pillantása találkozott az Alfa rubint vörös tekintetével.
Peter Hale ölelte magához szorosan, kinek szorításából aligha tudott szabadulni. Az Alfa csak nézte őt vérvörös szemeivel, majd amikor Stiles már felhagyott a hasztalan kísérlettel, hogy kiszabaduljon, Peter lágyan ajkát a fiú ajkaihoz nyomta.
***
Az egész őrület akkor kezdődött, amikor Derek Hale egyszer csak jelent meg Beacon Hills csendes kis városkájában, azon belül is a Beacon Hills-i középiskolában.
- Scott hallottad? Kaptunk egy új edző helyettest - mesélte Stiles a legújabb fejleményeket barátjának.
A fiú éppen tízóraiját fogyasztotta az udvaron, szokásos padjukon ülve. Újonnan lett farkas étvágyának köszönhetően már a negyedik jól megpakolt, húsos szendvicsét nyomta magába. Teli szájjal valamit motyogott válaszul, de azt Stiles aligha értette. Ezt Scott és észrevette. Bekapta még az utolsó falatot, alaposan megrágta, még az ujjait is megnyalta, s csak ezután válaszolt. Fárasztónak gondolta elmondania azt, amit az előbb így csak annyit kérdezett: - Kit?
Stiles már alig várta ezt a kérdést. Széles vigyor kúszott végig az arcán, száját beszédre nyitotta, de nem számított a váratlanul érkező Dannyre.
- Stiles, pont téged kerestelek - dobta le magát a padra. - Miért nem mondtad, hogy az igen csak jóképű unokatestvéred, Miguel lesz az új edző helyettes?
Scott kis híján megfulladt az éppen ivott italától. - Neked van egy Miguel nevű unokatestvéred? - kérdezte nevetve a köhögő roham után.
Stilest most megfogták. Ha azt mondja, hogy nincs, a valódi személy pedig Derek, akkor Danny rá fog jönni, hogy hazudott neki. Semmiképpen sem akarta belekeverni a fiút a fura vérfarkas ügyekbe, így másik megoldást választott.
- Igen! - mondta ki egyenesen miközben Scott felé kezdett el kacsintgatni.
- Haver van valami a szemedben? - kérdezte Scott. Stiles szemét forgatva hagyta abba tevékenységét, és úgy döntött inkább megmutatja barátjának az új edző helyettest, ahelyett, hogy utalgatni kezdene rá.
Egy perc. Három perc. Öt perc. Sokadik perc telt el, de Scott még mindig lefagyott állapotában, bamba ábrázatával bámulta az új trénert.
- Scott, az a légy mindjárt megtalálja az utat a végeláthatatlan gyomrod fenekére, ha nem csukod be a szádat. - A fiú nem válaszolt neki. - Nem hiszem el, Allison mindjárt fűbe harap! - kiáltott fel hirtelen tettetett kétségbeeséssel. Meg lett az eredménye:
- Hol van? - reagált rögtön Scott.
- Na végre. Emberi életjelek.
- Stiles, hol van Allison?
Mióta szakítottak Allisonnal, a vak is észre vehette volna, hogy Scottban túltengett a védelmezői ösztön. Néha már túl bosszantó tudott lenni Stiles számára is. Főleg azért, mert másképpen nem tudta felkelteni haverja figyelmét, vagy elterelni álmodozó gondolatait csak, ha tetteti, hogy a lány bajban van.
- Nyugodj már meg. Semmi baja. A lelátón ül Lydiával - mutatott a csajok irányába, majd elnézett a vidáman edző Danny irányába is - Danny totál belezúgott Derekbe, nem?
- Ja, mást sem csinált egész idő alatt csak fülég érő szájjal vigyorgott.
- Na mégis figyeltél? - próbált Stiles szarkasztikus lenni.
- Derek a suliban van. Ő a csapat edzője. Stiles, mit keres itt egyáltalán?
- Miért tőlem kérdezed? A te Alfád.
Hiába mondta neki ezt a spanja attól még fogalma sem volt róla. De elhatározta, mindenképpen beszélni fog Derekkel.
- Mit keres itt Derek? - ült le Stiles mellé Lydia a kispadra. Allison is vele volt, de a lány támadó állásban jelre várva állt mellettük. - Csak adjátok meg a jelet és elintézem - mondta a lány szemét le sem véve az Alfáról. Ki nem állhatta Dereket mióta az a falkája tagjaként tekintett volt szerelmére. Vagy inkább eleve a városban tartózkodása miatt volt ennyire ellenséges vele. Hiába, a vérfarkasok, és a vérfarkas vadászok nem igazán fértek meg egymás mellett.
- Nyugi, Allison - csitította Scott a lányt. Egyelőre csak a háttérből figyeljük meg, miben mesterkedik.
- Ezt úgy érted semmit sem teszünk, amíg ő nem lép? - vonta össze kérdőn szemöldökét Lydia.
- Van jobb ötleted? - kérdezett vissza.
- Igen! - szólalt fel Allison is az ujjait ropogtatva. - Menjünk oda és gyepáljuk el!
Mindenki Allisonra nézett. - Most, mi van? Minél előbb megoldjuk, később nem lesz gondunk vele.
- Allison, ő az Alfa - nézett Lydia csodálkozva barátnőjére, miközben Scott Stilessal csevegett. Megbeszélték, hogy Scott később átmegy Derekhez, s ha belőle nem is majd a falka többi tagjából kihúzza a megfelelő információkat.
Az edzés véget ért. Derek semmit sem tett, egész idő alatt rendes "tanárhoz" méltóan tréningelte a csapatot. Mivel ez volt az utolsó óra mindenki sietett haza felé. (A diákok általában nem maradnak tovább a suliban a szükségesnél. De ezt ti is tudjátok :D) Az ajtónál állva Danny megvárta míg Stiles is kijön az öltözőből. Vállon veregette a fiút, s csak annyit mondott: - Miguel nagyszerű férfi. Kösz, hogy ilyen unokatestvéred van.
A név hallatán Stiles csak elmosolyodott. Iskola után a lányok, elmentek a közeli erdőbe gyakorolni. Allison fel akart készülni, ha mégis hadi erőre lenne szükség, Lydia pedig elkísérte. Scott elment a falkához, hogy kérdőre vonja az Alfát, Stiles pedig egyenesen haza ment. Nem volt a farkas falka tagja. Sőt! Egyenesen semmi köze nem volt a vérfarkasokhoz. Nem volt sem Banshee, mint Lydia, s nem volt jó harcos sem, mint Allison. Ha Derek valóban tervezett valami, akkor csak a barátai útjában lett volna. Ezért más megoldást kellett keresnie. A maga módján kellett kiderítenie, mit is akar Derek. És csak egyetlen embert, vagyis vérfarkast ismert, aki bár a falka tagja, de mégis független személyiség volt. Stiles bármennyire is érezte, hogy távol kell maradnia tőle, mégis tudta, hogy szüksége lesz a pszichopata nagybácsi Peter Hale segítségére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése